Mészöly Laura

Szádeczky-Kardoss Gézáné, Kelemenné Mészöly Laura
Festőművész
A magam festményeit nem tudom kívülről nézni, és azokat mintha nem is a kezemmel csinálnám, hanem valahogy belülről. "Lóri átéli, amit csinál" – ezt előbb hallottam, mint tudtam volna, mit jelent. Mészöly Laura

Élete

Szeged, 1919. november 29. - Budapest, 1991. január 16.

Apja, bogárdi Mészöly Gedeon a Szegedi Egyetem nyelvész professzora, anyja szentgyörgyvölgyi Magay Berta írónő volt. Az elemi iskolát bátyjaival együtt anyjuk mellett magántanulóként végzik. Ez után bátyjai Sárospatakon, ő pedig Budapesten, a Baár Madas Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Már gyerekként és diákkorában is sokat rajzol. Tehetségét Tóbis Mária rajztanára fedezte fel, amikor a tanárokról készült gúnyrajzai a kezébe kerültek. Édesapja, lánya rajzait titokban megmutatja Révész Imrének, aki az érettségi vizsga után egykori tanítványához, Aba Novák Vilmoshoz irányítja. Később Burghardt Rezső osztályába kerül. Tanulmányait a II. Világháború félbeszakítja.

Budapest felszabadulása után férjhez megy gyerekkori szerelméhez, Szádeczky-Kardoss Gézához, akitől egy leánya és két fia születik. A boldogság azonban nem tart sokáig. Férje 1955-ben vitorlás balesetben meghal. Özvegyi nyugdíját Mészöly Géza képek másolásával egészíti ki. Ekkor figyel fel rá Arady Nóra művészettörténész. A hatvanas évek elején lakásában kamara kiállításokat rendez, ahol Pogány Ö. Gábor a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója több képét is megvásárolja a galéria számára.

Édesapja halálát követően alkalmi munkákból tengődik a gyakorlati dolgokban járatlan művész. 1966-tól második férje támogatásával kultúrházakban és a Hazafias népfront helyiségeiben állítja ki képeit. A hetvenes évek közepétől rendszeressé válnak a Képcsarnok Vállalat által szervezett kiállításai. Képeit 1945-ig Mészöly L., majd Szádeczky-Kardoss Gézáné, végül 1966 után Kelemenné Mészöly L. néven szignózza.

Mészöly Laura a világnak nem szenvtelen nézője, hanem minden megfigyelt tény állásfoglalásra, véleménynyilvánításra készteti. A valóság művészi tükrözéséhez nem elegendők a tapasztalatok, az észleletek rögzítése, de nélkülözhetetlen a fantázia szárnyalása is. Mészöly Laura sajátos egyénisége képzőművészetünknek. Gyengéd, mélyen érző lélek, telve optimizmussal, derűvel, harmóniával. Művészi tevékenységének célja az összhangra rendelt lélek vissza – visszatérő kérdéseire optimálisan megfelelni, igyekszik a valóságból annak lényegét, szépségét bemutatni. Ha valaki címkékkel akarja ellátni Mészöly Laura festményeinek formai sajátosságait, nem kerülheti el a közhasznú műszavak közül a posztimpresszionizmust, a posztnagybányaisságot, sőt az expresszionizmust sem.

Tájminiatűrjeivel a festészetben új műfajt hozott létre. Paál László, Mészöly Géza, Edvi Illés Aladár, Herman Lipót és mások már vitathatatlanul létjogosultságot biztosítottak az ilyen műformának. Az általuk festett kisméretű képek eredetileg vázlatnak, emlékeztetőnek készültek a nagyobb táblaképek elkészítéséhez. Mészöly Laura különös adottsága, hogy tizenötször húsz centiméteres parányi festmények is befejezett műveknek, minden vonatkozásban kész képeknek minősülnek. Szerkezet, beosztás, színérték dolgában minden elemük a végleges helyükre kerültek.



Emlékezete: Csendes, visszahúzódó természete nem engedett meg neki semmi féle magamutogatást. Nem követte a divatot, de komolyan vette a Biblia tanítását. Amikor volt pénze, adakozott az egyháznak és támogatta a rászorulókat, hogy aztán következő nyugdíjáig kölcsönökből húzza ki. Édesapja az ötvenes években, életműve elismeréseként a Parlamentben Dobi Istvántól átvehette a „Vörös zászló” majd a „Vörös csillag” érdemrendeket. Bátyja, Mészöly Dezső egyebek mellett megkapta a Kossúth díjat és a Francia Becsületrendet. Versbe szedett műfordításait ma is műsorukra tűzik a színházak. Korai halála miatt Mészöly Laura ilyen elismerésekben nem részesülhetett, de képei nagyobb részét már a kiállítások ideje alatt megvásárolták, a többit pedig a Képcsarnok Vállalat átvette bizományosi értékesítésre. Művei és Mészöly Géza másolatai a gyűjtők és múzeumok féltve őrzött kincsei közé tartoznak.

Művei (Válogatás)

  • Papa. Aquarell, karton 22 x 28 cm 1945. február 13.
  • Tetszike. Aquarell, karton 22 x 28 cm 1945. február 13.
  • Geduska Pasztell kréta, karton 32 x 50 cm 1950. április
  • Köd. Olaj, deszka 34 x 25 cn 1958. (MNG)
  • Mocsaras Balaton. Olaj, deszka 30 x 22 cm 1961. (MNG)
  • Tanács körút. Olaj, vászon 40 x 50 cm 1961.
  • Tulipán csendélet. Olaj, vászon, 60x80 cm. 1962.
  • Lila Balaton. Olaj, vászon 40x50 cm. 1964.
  • Balatoni színhangulat Zamárdiban Olaj, deszka, 24 x 17 cm. (MNG)
  • Mészöly Gedeon portréja Olaj, deszka 1960. (JATE, Szeged)
  • Másolat Mészöly Géza: Faluvége c. képéről 20 x 16 cm. (Rippl Rónai Múzeum, Kaposvár 95.2.41.)
  • Másolat Mészöly Géza: Hazatérő tehenek c. képéről 20 x 29 cm. (Rippl Rónai Múzeum, Kaposvár 95.2.40.)
  • Szádeczky-Kardoss Géza portréja olaj vászon, 40 x 50 cm. 1963. (Kiállítva a Műcsarnok 1964-es tavaszi tárlatán)
  • Mészöly Dezső portréja 1962. olaj deszka 32 x 26 cm.(Kiállítva 1962. kamara kiállítás)
  • Balatoni táj miniatűrök LXI – LXXI (Kiállítva 1974.)
  • Alföldi táj miniatűrök
  • Szigligeti vár. Olaj, vászon. 60x80 cm
  • Téli Badacsony. Olaj, vászon 40x50 cm 1976.
  • Selyem tanya. Olaj, vászon 60x80
  • Cigányok a Fel-Gyenesi legelőn 46 x 22 cm. 1957.
  • Zámor (A csordás viskója) 39 x 27 cm. 1966.
  • Kilátás a Gül Baba utcából a Parlamentre. Olaj vászon 40 x 50 cm
  • Tabán Olaj vászon 40 x 50 cm
  • Mátyás templom Olaj vászon 50 x 70 cm
  • Marha itató. Olaj vászon 40 x 50 cm
  • Semlyékes Olaj vászon 50 x 70 cm
  • Árad a Rába Olaj vászon 40 x 50 cm

Fontosabb Kiállításai

  • 1958. június 25. – július 2. Műcsarnok
  • 1959. március 27. – május 10. VII. magyar képzőművészeti kiállítás. Műcsarnok.
  • 1960. április 2. – 30. VIII. magyar képzőművészeti kiállítás. Műcsarnok.
  • 1960. szeptember 28-október 10. Kamara kiállítás a Madách Imre téri lakásukban.
  • 1962. április 29. – június 30. IX. magyar képzőművészeti kiállítás. Műcsarnok.
  • 1962 október 16-22. Kamara kiállítás a Madách Imre téri lakásukban.
  • 1965. május10-22 Párizs.
  • 1965. szeptember 18. – november 4. X. magyar képzőművészeti kiállítás a Műcsarnokban
  • 1966. augusztus 6–28. Az 1965-ös állami képzőművészeti vásárlások. Műcsarnok.
  • 1968. április 13. – június 2. XI. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok.
  • 1969. december 12-22 Budapest II. ker. Moszkva tér 3. Nőtanács.
  • 1970. február 11-26  Budapest Budafoki Művelődési ház.
  • 1972. november 18-28 Budapest Nagytétény.
  • 1974. május 24-től június 9-ig Budapest V. ker. József Nádor tér 12. Hazafias Népfront.
  • 1975. június 9-29 Budapest V. ker. József Nádor tér 12. Hazafias Népfront.
  • 1976. november 24- december 05. Szombathely Király utca 11.
  • 1978. november 12-26 Szeged Kárász utca 17. Gulácsy Lajos terem.
  • 1980. november 13-27 Budapest Lenin körút 63. Derkovits Gyula terem.
  • 1982. nov. 22-dec. 2 Nyíregyháza Dózsa György út 3. Benczúr Gyula terem.
  • 1984. nov. 22-dec. 1 Budapest Rákóczi út 67/b. Paál László terem.